Alapszabály

a
Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség

ALAPSZABÁLYA

(kelt Budapest, 1999. január 7-én)
(utoljára módosítva Budapesten, 2013. március 26-án)

 

  1. A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) neve, létrehozói, jogállása és székhelye

1.1       A Szövetség neve:       Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség

Rövidített neve:       MÉgKSZ

1.2       –

1.3       –

1.4       A Szövetség jogállása: a Szövetség mint jogi személy eredetileg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.), valamint a Ptk. 61-64. §-ai és a jelen Alapszabály szerint mûködõ társadalmi szervezetként alakult, mely céljának elérése érdekében szervezi és hajtja végre tevékenységét. A Szövetség nem nyereségérdekelt, továbbá sem egyéni politikusokat, sem politikai pártokat nem támogat. A Szövetség a hazai épületgépészeti szakterületen már jelentõs számban és sikerrel mûködõ szervezetek, szervek gyûjtõszervezete, mely a szakterület egységes képviseletének hiányából eredõ hátrányok megszüntetését kívánja szolgálni.

1.4/A   A Szövetség a késõbbiekben az akkor hatályos, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.) 26. § c) 3. és 4. alpontjai szerinti közhasznú szervezetté alakult át. Az átalakuláskori megjelölés szerint közhasznú tevékenységei: [1] „tudományos tevékenység, kutatás”, valamint [2] „nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés”.

1.4/B   A Szövetség a jelen, egységes szerkezetbe foglalt módosító okirat keltekor a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ, a jelen Alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezõ, és céljának elérésére tagjai tevékenységét szervezõ szervezet; a Ptk. 61. § (1) bekezdése szerinti egyesület, illetve az Ectv. 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet, figyelemmel azonban az Ectv. 75. § (5) bekezdésének elsõ mondatára is. A Szövetség nyilvántartott tagjai között az egyesületek száma a kettõt meghaladja.

 

1.4/C   A Szövetség
a)         alaptevékenysége a tudományos tevékenység, kutatás, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés szervezése, továbbá ezek feltételeinek megteremtése,
b)         az a) alpont szerinti alaptevékenységével össze nem függõ tevékenységet, valamint az azzal összefüggõ kereskedelmi tevékenységet (ideértve a Szövetség vagyoni értékû jogainak hasznosítását is) csak kiegészítõ tevékenységként folytathat,
c)         tagjain kívül más is részesülhet közhasznú szolgáltatásaiból,
d)         vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
e)         gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azokat a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja,
f)         pártpolitikai tevékenységet nem folytat, továbbá országgyûlési képviselõi, európai parlamenti, megyei, fõvárosi és kisebbségi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat; szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, azoknak anyagi támogatást nem nyújt,
g)         befektetési tevékenységet nem folytat, ezért befektetési szabályzat (Khszt. 17. §) készítésére nem köteles.

1.5       A Szövetség székhelye: 1119 Budapest, XI., Petzvál József u. 31-33.

 

  1. A Szövetség célja és feladata

2.1       A Szövetség legfontosabb célkitûzései

(1)       A Szövetség célja az épületgépészeti szakterület tudományos, oktatási, szakmai, érdek-képviseleti és gazdálkodó szervezeteinek összefogása, a szakterület képviseletének koordinálása, jelenlétének megvalósítása külsõ fórumok elõtt. A Szövetség a csatlakozó szervezetek autonómiáját, egyéni törekvéseit, arculatát értelemszerûen érintetlenül hagyja, célja csupán az erõk egyesítése olyan kérdésekben, melyek egységes fellépéssel sikeresebben képviselhetõk a parlamenti, kormányzati, valamint az országos közigazgatási, felügyeleti, pénzintézeti szervek, hatóságok és a médiák elõtt, különös tekintettel az Európai Közösséghez való csatlakozásból eredõ feladatok összehangolt koordinálására.

(2)       A Szövetség célja a hazai épületgépészeti szakterület tudományos, oktatási, mûszaki, minõségügyi, munka-, tûz- és környezetvédelmi, biztonságtechnikai, technológiai és gazdasági, valamint mindezek jogszabályi, intézményi, szabványosítási háttere fejlõdésének elõsegítése és támogatása.

(3)       A Szövetség célja a hazai épületgépészeti szakterület imázsának, társadalmi elismertségének, támogatottságának, a közös érdekeket szolgáló publicitásnak, az információk összegyûjtésének és célirányos terjesztésének fejlesztése.

(4)       A Szövetség célja a kapcsolattartás, információcsere az épületgépészethez kapcsolódó tevékenységet végzõ hazai és külföldi társszövetségekkel, fórumokkal, szervekkel, szervezetekkel.

(5)       A Szövetség célja meghatározott, országosan jelentõs kihatású tevékenységek (szakmai kiállítások, konferenciák, s egyéb rendezvények, kiadványok, oktatási, képzési és tréning-programok, komplex fejlesztési projektek, jogszabály és szabvány elõkészítés, szakmai információs adatbázisok kezelése, ezek profitorientált, vagy non-profit jellegû szervezése, elvégzése) koordinálása és az ezek minõségromlását megakadályozó felügyelete. Az egyfajta minõséggaranciát jelentõ Szövetség általi felügyeletet, támogatást jelzõ „MÉgKSZ által támogatott… (így különösen kiállítás, konferencia, oktatási program, stb.)” cím odaítélése az erre érdemes tevékenységekre, tekintet nélkül arra, hogy ezeket milyen státuszú személyek vagy szervezetek végzik.

(6)       A Szövetség célja a „napi, operatív” épületgépészeti munkák során megbízható, szakmailag korrekt teljesítményt nyújtó, meghatározott speciális követelményrendszernek megfelelõ „tag státuszú” (ilyen szervhez tartozó) vállalkozások megkülönböztetése a „MÉgKSZ által értékelt vállalkozás” címmel a követelményeknek meg nem felelõ, illetve a bizonyíthatóan hullámzó teljesítményt mutató vállalkozásoktól.

(7)       A Szövetség célja a meghatározott, országosan jelentõs kihatású tevékenységek [különös figyelemmel az (5) bekezdésre] során kiemelkedõ teljesítményt produkáló bármilyen személyek hazai szakmai elismerésének figyelemmel kísérése, javaslattétel az épületgépészeti tárgykörben díjazásra érdemes személyekre.

(8)       A Szövetség célja a hazai épületgépészeti szakterület széleskörû társadalmi kontrolljának, a folyamatos szakmai párbeszédnek megszervezése, illetve intézményes biztosítása, az ehhez szükséges nyitott információszolgáltatás, illetve -áramlás feltételeinek megteremtése.

2.2       A Szövetség legfontosabb feladatai

(1)       Országos érvényû, elismert, az európai normákhoz és a hazai sajátosságokhoz illeszkedõ épületgépészeti szakmai követelményrendszer kidolgozása vagy az abban való közremûködés; a követelményrendszer megvitatása, közreadása, és az annak rendszeres karbantartását szabályozó eljárás elkészítése, mûködtetése.

(2)       A hazai épületgépészeti szakterületre vonatkozó jogszabályok, szabványok, illetve az intézményi háttér rendszeres kezdeményezése, illetve mûködésének támogatása, szükség esetén módosítási javaslatok kidolgozása.

(3)       A legfontosabb épületgépészeti szakmai kérdésekben közös hazai szakmai álláspont kialakítása, rendszeres frissítése, és ennek eljuttatása az érintett szervekhez.

(4)       Kapcsolattartás és információcsere az érintett parlamenti bizottságokkal, minisztériumokkal, politikai, tudományos, oktatási, szakmai, érdekképviseleti és felügyeleti szervekkel, szervezetekkel. A tapasztalatok kiértékelése és a Szövetség tagjainak tájékoztatása a legfontosabb információkról (szakmai elméleti és gyakorlati kérdések, trendek, törekvések, mûködõ és várható szabályozások, intézményi háttér).

(5)       Kapcsolattartás, valamint információcsere a hazai és külföldi társszövetségekkel, fórumokkal, az épületgépészeti szakma hazai és külföldi vállalkozásaival. A tapasztalatok kiértékelése és a Szövetség tagjainak tájékoztatása a legfontosabb információkról (szakmai-üzleti gyakorlati kérdések, trendek, törekvések, mûködõ és várható szabályozások, együttmûködési lehetõségek, új mûszaki megoldások, technológiák).

(6)       Rendszeres szakmai információs szolgáltatás kidolgozása és mûködtetése a Szövetség tagjai részére.

(7)       Oktatási, képzési és tréning programok, illetve ezek követelményrendszerei kidolgozásának, mûködtetésének támogatása a hazai épületgépészeti szakterület humán erõforrásainak biztosítását segítve.

 

(8)       A „MÉgKSZ által támogatott…” cím követelményrendszerének, az odaítélési eljárásnak a kidolgozása, és ennek folyamatos mûködtetése, a 2.1 (5) szerinti tevékenységek körében.

(9)       A „MÉgKSZ által értékelt vállalkozás” cím követelményrendszerének, az odaítélési eljárásnak kidolgozása és ennek folyamatos mûködtetése, a 2.1 (6) szerinti vállalkozások körében.

(10)     Az épületgépészeti vonatkozású díjazások célszerû követelményrendszerének, odaítélési eljárásaiknak kidolgozása a 2.1 (7) szerinti tevékenységekre értelmezve; javaslattétel mindezek alapján a díjakat kiadó szervek, szervezetek részére.

(11)     Módszer kidolgozása az épületgépészeti szakterület írott és elektronikus sajtóval való kapcsolatának kiépítése, fejlesztése céljából. Rendszeres sajtótájékoztatók szervezése, információs kiadványok megjelentetése.

(12)     Statisztikák, prognózisok, átfogó elemzések koordinálása, elvégzése megbízásos alapon és térítésmentesen-öntevékenyen a képviselt épületgépészeti szakterület érdekeit szolgálva.

 

  1. A Szövetség pénzügyi fedezete

(1)       A Szövetség céljainak megvalósításához szükséges eszközöket részben a tagdíjak, részben a támogatások, részben a 2.2 (12) szerinti tevékenységek díjaiból származó bevételek fedezik.

(2)       A Szövetség a Közgyûlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján mûködik.

(3)       Az éves tagdíjak mértékét az Elnökség évente jogosult meghatározni, a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban rögzített elvek szerint.

(4)       –

(5)       A 2.2 (12) szerinti tevékenységek a Szövetség célkitûzéseit és vagyonát nem veszélyeztethetik.

 

  1. A tagsági viszony

4.1       –

4.2       A rendes tagok azok a jogi személyek, amelyek az épületgépészeti és az azzal határterületi épület-energetikai és épületvillamossági szakterületek szakmai-érdekképviseleti céljaival érintettek. Ahol a jelen Alapszabály tagot említ, ott azon a rendes tagot kell érteni.

4.2a     A pártoló tagok azok a jogi személyek, amelyek a Szövetség tevékenységét anyagi (közvetlen pénzbeli) vagy anyagi természetû (így különösen az ellenérték nélkül teljesített szolgáltatásban megnyilvánuló) hozzájárulásukkal támogatják.

 

4.2b     Az együttmûködõ szervezetek azok a jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ más szervezetek, amelyek a Szövetség tevékenységét a 4.2a pontja alá nem tartozó módon (pénzbeli ellenértékben ki nem fejezhetõ erkölcsi, mindenekelõtt a hírnév, illetve a szakmai és a társadalmi elfogadottság fenntartását és erõsítését szolgáló hozzájárulással) támogatják.

4.3       A tiszteletbeli tagok azok a természetes személyek, melyek az épületgépészeti és az azzal határterületi épület-energetikai és épületvillamossági szakterületek fejlõdését elõsegítik.

4.4       A Szövetség tagjelöltje lehet minden olyan hazai bejegyzésû jogi személy, amely a Szövetség céljaival egyetért, ezeket támogatja, továbbá a tagsági viszony követelményeinek a 4.2 elsõ mondata szerint megfelel, az Alapszabályt külön nyilatkozatban elfogadja, legalább 2 tag által aláírt ajánlással rendelkezik, és jelentkezését az Elnökséghez szabályszerûen benyújtotta.

4.5       Rendes tag lehet az a 4.2 elsõ mondata szerinti tagságra jelölt, amelynek felvételét az Elnökség 3/4-es szótöbbséggel jóváhagyta. A felvétel az ok megjelölése nélkül elutasítható. Az elutasításról a jelentkezõt írásban tájékoztatni kell.

4.6       Pártoló és tiszteletbeli tag, valamint együttmûködõ szervezet lehet az a jelölt, amelynek felvételét, illetve együttmûködõ szervezetként történõ elismerését az Elnökség 2/3-os szótöbbséggel jóváhagyta.

4.7       A tagsági viszony megszûnik az alábbi esetekben.

(1)       A tag jogutód nélküli megszûnésekor (a társadalmi szervezetek nyilvántartásából vagy a cégjegyzékbõl való törlésekor).

(2)       A tagnak az Elnökséghez benyújtott önkéntes kilépési nyilatkozatával.

(3)       Automatikusan, ha a tag kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem fizette be tagdíját. Az ilyen megszûnést az Elnökség állapítja meg, és azt a taggal írásban kell közölni.

(4)       Kizárással: a tagnak felróható, bizonyíthatóan a Szövetség érdekei, céljai ellen irányuló, illetõleg etikailag súlyosan kifogásolható – így különösen jogerõs felszámoláshoz, végelszámoláshoz vagy a gazdasági versenyügyekben döntési jogkörrel bíró hatóság jogerõs elmarasztaló határozatához vezetõ – cselekménye nyomán, az Elnökség 3/4-es szótöbbséggel meghozott döntésével. A kizárás tényét a taggal írásban kell közölni. A kizáró határozattal szemben a tag 15 napon belül a Közgyûléshez fordulhat, és arról az Elnökség által az ilyenkor 90 napon belül összehívandó rendkívüli Közgyûlés dönt.

(5)       A megszûnt tagsági viszonyú és kizárt tag nem tarthat igényt sem tagsági díja, sem bármilyen támogatása visszafizetésére, sem a Szövetség vagyonára. A kizárt tag tagdíjhátralékát a Szövetség követelheti. Az alapító tag a 3. (4) szerinti induló hozzájárulását, mint alapösszeget tagsága megszûnésekor visszakövetelheti.

 

 

4.8       Tagdíjat csak a rendes tag köteles fizetni. A megalakulás évére a rendes tagok idõarányos tagdíjat kötelesek fizetni. A következõ években a tagdíjtáblázatot az adott tárgyévre az Elnökség határozza meg azzal, hogy a táblázat a Szervezeti és Mûködési Szabályzat mellékletévé válik; a tagdíj fizetésének részleteit a Szervezeti és Mûködési Szabályzat állapítja meg.

  1. A tagok jogai és kötelezettségei

5.1       (1)-(2) –

5.2       A rendes tagok jogai az alábbiak.

(1)       Szavazati joggal részt vehetnek a Közgyûlésen, választhatnak, továbbá tagjaik, illetõleg az általuk meghatalmazott személyek választhatók. A tag 1 küldöttet jogosult állítani. Minden küldöttnek 1 szavazata van.

(2)       Kezdeményezhetik a Közgyûlés összehívását, és javaslatot tehetnek annak napirendjére.

(3)       Véleményt nyilváníthatnak és javaslatot tehetnek a Szövetség, illetõleg az Elnökség tevékenységével kapcsolatban.

(4)       Jogosultak a Szövetség állásfoglalását kérni meghatározott ügyekben.

(5)       Részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és a Szövetség által szervezett eseményeken.

(6)       Részesülhetnek a Szövetség által nyújtott kedvezményekben (például meghatározott rendezvények látogatása kedvezményes díj ellenében, stb.).

5.3       A rendes tagok kötelezettségei az alábbiak.

(1)       Az Alapszabály és a Szövetség vezetõ szervei rendelkezéseinek, határozatainak betartása és képviselete külsõ személyek elõtt.

(2)       A tagdíj szabályszerû befizetése.

(3)       A Szövetség szakmai, társadalmi presztízsének, valamint vagyonának megóvása, fejlesztése.

5.4       A pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint az együttmûködõ szervezetek jogai az alábbiak.

(1)       Szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek a Közgyûlésen.

(2)       Véleményt nyilváníthatnak és javaslatot tehetnek a Szövetség, illetõleg az Elnökség tevékenységével kapcsolatban.

(3)       Részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és a Szövetség által szervezett eseményeken.

(4)       Részesülhetnek a Szövetség által nyújtott kedvezményekben (például meghatározott rendezvények látogatása kedvezményes díj ellenében, stb.).

 

5.5       A pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint az együttmûködõ szervezetek kötelezettségei az alábbiak.

(1)       Az Alapszabály és a Szövetség vezetõ szervei rendelkezéseinek, határozatainak betartása és képviselete külsõ személyek elõtt.

(2)       A Szövetség szakmai, társadalmi presztízsének megóvása, fejlesztése.

 

  1. A Szövetség szervezete

6.1       A Szövetség legfelsõbb szerve a Közgyûlés, mely a tagok küldötteibõl áll. A Közgyûlés nyilvános.

6.2       A Szövetség részletes szervezeti felépítése a következõ.

(1)       A Közgyûlés

  1. a)         A rendes Közgyûlést évente legalább egyszer meg kell tartani. A Közgyûlést az Elnökség határozata alapján az Ügyvezetõ hívja össze. A Közgyûlés évente egyszer köteles dönteni a közhasznúsági jelentés elfogadásáról, a Szövetség elõzõ éves szakmai beszámolójának elfogadásáról, éves szakmai tervének meghatározásáról, továbbá a Szövetség elõzõ éves pénzügyi terve teljesítésérõl szóló, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolójának, valamint éves pénzügyi tervének elfogadásáról.
  2. b)         Rendkívüli Közgyûlés bármikor összehívható, bármely rendes tagnak az Elnökséghez intézett rövid írásos kérelme alapján. A rendkívüli Közgyûlés összehívásáról az Elnökség határoz. A határozatot a kérelem beérkezésétõl számított 4 héten belül meg kell hozni, illetve a Közgyûlést a határozattól számított 4 héten belül meg kell tartani.
  3. c)         Össze kell hívni a Közgyûlést, ha a rendes tagok 1/3-a, vagy a Számvizsgáló Bizottság ezt írásban indokolva kéri az Elnökségtõl. A Közgyûlést a kérelem beérkezésétõl számított 4 héten belül meg kell tartani.
  4. d)         A közgyûlési meghívókat a kitûzött idõpont elõtt legfeljebb 3 héttel ki kell küldeni. A meghívóban közölni kell a Közgyûlés idõpontját, helyét és napirendjét.
  5. e)         Legalább 5 rendes tag a Közgyûlés napirendjére írásban javaslatot tehet. Az ilyen pótlólagos napirendi pont elfogadásáról az Elnökség határoz. Az elfogadott ilyen napirendet legkésõbb a Közgyûlés idõpontja elõtt 2 héttel meg kell küldeni a meghívottaknak.
  6. f)         A Közgyûlés határozatait, ideértve az ügyintézõ és a képviseleti szervek tagjainak megválasztását is, nyílt szavazással hozza. Minden rendes tag az 5.2 (1) szerint rendelkezik szavazattal. A Közgyûlés döntéseit – a külön megnevezett esetek kivételével – egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt; ilyen esetben az Elnök akkor is részt vesz a szavazásban, ha egyébként nem küldött.

 

  1. g)         A Közgyûlés hatásköre:
    –           az Alapszabály elfogadása, módosítása;
    –           a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elfogadása;
    –           a Szövetség más szervvel való egyesülésének, beolvadásának, megszûnésének, illetve feloszlásának kimondása;
    –           az elnök, a további elnökségi tagok és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása;
    –           döntés a Szövetség mûködésérõl készült elnökségi és számvizsgáló bizottsági beszámolók, elõterjesztések elfogadásáról;
    –           az éves költségvetés meghatározása;
    –           a közhasznúsági jelentés elfogadása;
    –           a Szövetség elõzõ éves szakmai beszámolójának elfogadása, valamint éves szakmai tervének meghatározása;
    –           a Szövetség elõzõ éves pénzügyi terve teljesítésérõl szóló, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolójának, valamint éves pénzügyi tervének elfogadása;
    –           a tag kizárása.
  2. h)         2/3-os szótöbbség szükséges a következõ esetekben:
    –           elnökségi tagok megválasztása;
    –           a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása;
    –           pénzügyi kötelezettségvállalás 5 millió forint összeget meghaladó ügyekben;
    –           a Szervezeti és Mûködési Szabályzat elfogadása;
    –           a közhasznúsági jelentés, az éves számviteli beszámoló és a pénzügyi terv elfogadása;
    –           az éves költségvetés meghatározása.
  3. i)          3/4-es szótöbbség szükséges a következõ esetekben:
    –           tag kizárása;
    –           társulás (beolvadás, egyesülés) más szervekbe, szervekkel;
    –           a Szövetség megszûnése, illetve feloszlása.
  4. j)          A Közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkezõ tagok egyszerû többsége megjelent. Határozatképtelenség esetén a 15 napon belül, azonos napirenddel összehívott Közgyûlés határozatképes, ha a tagokat a távolmaradás e jogkövetkezményére a meghívóban kifejezetten figyelmeztették.
  5. k)         A Közgyûlést az Elnök vezeti, akinek javaslatára a Közgyûlés szavazással jegyzõkönyvvezetõt választ. A Közgyûlés idõpontját, helyét, napirendjét, résztvevõit és az általuk képviselt szavazatok számait, résztvevõinek neveit, az általuk képviselt szervek megnevezéseit, továbbá a Közgyûlés határozatait, a szavazatok számait, formáit („igen, nem, tartózkodás”) és eredményeit a jegyzõkönyvbe kell foglalni. A jegyzõkönyvet a jegyzõkönyvvezetõ írja alá, és az Elnök hitelesíti. A Közgyûlés határozatait külön is írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell.

 

(2)       Az Elnökség

  1. a)         A Közgyûlés 3 éves idõtartamra elnökbõl és további elnökségi tagokból álló, összesen 9 tagú Elnökséget választ a rendes tagok által javasolt személyek közül. A rendes tag ezen javaslatát szóban röviden indokolni köteles a Közgyûlésen.
  2. b)         Az Elnökség az Alapszabályban nem rögzített kérdésekben, továbbá saját munkájához Szervezeti és Mûködési Szabályzatot dolgoz ki; ezt a Közgyûlés hagyja jóvá.
  3. c)         Az Elnökséget az Elnök irányítja. Az irányítás körében az Elnök legalább háromhavonta összehívja az Elnökséget, amely 5 tagjának jelenlétében határozatképes. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Elnökség ülésére szóló meghívókat a kitûzött idõpont elõtt legfeljebb 8 nappal az Elnöknek kell kiküldenie. A meghívóban közölni kell az Elnökségi ülés idõpontját, helyét és napirendjét.
  4. d)         Az Elnökség feladatai, jogai és kötelezettségei:

–           két Közgyûlés között a Szövetség sikeres mûködésének megszervezése, biztosítása, az Alapszabály és a Közgyûlés határozatai szerint;
–           az Ügyvezetõ megbízása, munkájának ellenõrzése, mûködési feltételeinek biztosítása;
–           a Titkárság megszervezése, a szükséges megbízások kiadása és a mûködési feltételek biztosítása, az Ügyvezetõvel együttmûködve;
–           döntés a tagsági díjakról az Alapszabály szerint;
–           döntés a tagfelvételrõl az Alapszabály szerint;
–           döntés a Közgyûlési idõpontokról, helyekrõl, napirendekrõl az Alapszabály szerint;
–           éves beszámoló kidolgozása a Közgyûlés számára;
–           kapcsolattartás külsõ partnerekkel, a Szervezeti és Mûködési Szabályzat szerint;
–           szakmai részfeladatok ellátása, koordinálása a Szervezeti és Mûködési Szabályzat szerint;
–           –
–           döntés az Elnökség munkáját támogató munkabizottságok, szakértõk alkalmazásáról, szükség szerint.

  1. e)         Az Elnökség döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az Elnök szavazata dönt.
  2. f)         Az Elnök feladatai, jogai és kötelezettségei:
    –           a Szövetség képviselete;
    –           az Elnökség munkájának megszervezése, felelõs irányítása;
    –           ellenkezõ döntés hiányában a Közgyûlés levezetõ elnöki feladatainak ellátása;
    –           munkáltatói jogok gyakorlása az Ügyvezetõ felett;
    –           sajtónyilatkozatok megtétele a Szövetség nevében.

Amennyiben a Szövetségnél Ügyvezetõ nem mûködik, úgy a (4) b) pontjában meghatározott feladatokat az Elnök látja el. Az Elnököt tevékenységéért az Elnökség tiszteletdíjban részesítheti.

 

(3)       A Számvizsgáló Bizottság

  1. a)         A Közgyûlés 3 éves idõtartamra 3 tagú Számvizsgáló Bizottságot választ, amely a Szövetség felügyelõ szerve.

 

  1. b)         A Számvizsgáló Bizottság az alábbi feladatokat látja el:
  • a Szövetség gazdálkodási, pénzügyi tevékenységének tervszerû ellenõrzése;
  • a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
  • a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb elõírások ellenõrzésének betartása;
  • a tagdíjak befizetésének ellenõrzése;
  • az éves mérleg és bevallás vizsgálata, záradékolása;
  • a bizonylati fegyelem betartásának ellenõrzése.
  1. c)         A Számvizsgáló Bizottság vezetõjét a tagok maguk közül választják meg.

(3/A)    Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság vezetõje vagy tagja, illetve a Szövetség könyvvizsgálója az a személy, aki
a)         olyan nem magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaságban letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkezik,
b)         a közügyek gyakorlásától el van tiltva,
c)         az Elnökség elnöke vagy tagja,
d)         a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
e)         a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve
f)         a c)-e) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A Számvizsgáló Bizottság vezetõjére és tagjaira a 6/A. (3) és (4) bekezdései megfelelõen irányadók.

(3/B)    A Számvizsgáló Bizottság a (3) b) alatti feladatainak ellátása körében és érdekében

  1. a)         ellenõrzi a Szövetség mûködését és gazdálkodását; ennek során az Elnökség tagjaitól jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
    b)         tagja az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehet;
    c)         köteles a Közgyûlést, illetõleg az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
    a Szövetség mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyûlés, illetõleg az Elnökség döntését teszi szükségessé;
    2.         az elnökségi tagok vagy valamelyikük felelõsségét megalapozó tény merült fel;
    d)         indítványára – az annak megtételétõl számított harminc napon belül – a Közgyûlést, illetõleg az Elnökséget össze kell hívni; e határidõ eredménytelen eltelte esetén a Közgyûlés, illetõleg az Elnökség összehívására a Számvizsgáló Bizottság is jogosult;
    e)         köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a Közgyûlés, illetõleg az Elnökség a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg;
    f)         szükség szerint, de legalább minden naptári negyedévben egy ízben tartja üléseit; az ülést a Számvizsgáló Bizottság vezetõje az ülést megelõzõ legfeljebb 8 nappal, a napirendnek a tagokkal való egyidejû közlésével hívja össze; a Számvizsgáló Bizottság tagjai többségének jelenléte esetén határozatképes; a Számvizsgáló Bizottság határozatait azonban valamennyi tagjának egyszerû többségével hozza.

 

(4)       Az Ügyvezetõ

  1. a)         Az Elnökség határozatlan idõszakra Ügyvezetõt bízhat meg.
  2. b)         Az Ügyvezetõ feladatai, jogai és kötelezettségei:

–           munkáltatói jogok gyakorlása a Titkárság munkatársai felett;
–           a Titkárság munkájának megszervezése, irányítása;
–           az Elnökségtõl kapott feladatok végrehajtása;
–           a Szövetség sikeres gazdálkodásának biztosítása, irányítása, szükség esetén módosító intézkedések kezdeményezése az Elnökségnél;
–           gondoskodás a Szövetség pénzügyi, adminisztratív kötelezettségeinek teljesítésérõl;
–           döntés a Titkárság munkáját támogató munkabizottságok, szakértõk alkalmazásáról, szükség szerint;
–           beszámolók, nyilvántartások és tervek készítése az Elnökség megbízása szerint.

 

(5)       A munkabizottságok és a szakértõk

  1. a)         A munkabizottságok és a szakértõk az Elnökség, illetve az Ügyvezetõ megbízása alapján, a Szövetség érdekében fejtik ki tevékenységüket.
  2. b)         A bizottságok tagjai, illetve a szakértõk bárhol lehetnek alkalmazásban, a Szövetséggel megvalósított jogviszonyuk kialakítható megbízásos vagy munkaszerzõdéses alapon, tartós idõre, vagy egyszeri-eseti jelleggel.

 

6/A.     A Közgyûlésre és az Elnökségre vonatkozó közös és egyéb szabályok

(1)       A Közgyûlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a)         kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b)         bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt.

(2)       Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minõsül elõnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

(3)       Nem lehet az Elnökség tagja olyan személy, aki az e tisztségére való megválasztását megelõzõ két éven belül olyan megszûnt közhasznú szervezetnél – az annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – töltött be vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

(4)       Az Elnökség tagja, illetve az annak jelölt személy köteles a Szövetséget tájékoztatni arról, ha vezetõ tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve be kíván tölteni.

 

6/B.     A közhasznúsági dokumentáció

(1)       A közgyûlési jegyzõkönyvnek (jegyzõkönyv) és az elnökségi ülésrõl vezetett írásos emlékeztetõnek (emlékeztetõ) tartalmaznia kell

  • a keletkezés helyszínét és idõpontját;
  • a felszólalások (hozzászólások) tárgyát és lényegét;
  • a Közgyûlés és az Elnökség döntéseinek tartalmát a határozatok szó szerinti szövegével;
  • a döntések tárgyi, idõbeli és személyi hatályát, a szavazások szám szerinti eredményét, benne a döntéseket támogatók és ellenzõk számarányát (ha lehetséges, személyét); valamint
  • az elnök, a hitelesítõ(k) és az esetleges további aláírók személyét.

(2)       A jegyzõkönyvet és az emlékeztetõt, valamint a közhasznúsági jelentést (együttesen: dokumentumok), azok elkülönített módon történõ lefûzésével, nyilván kell tartani (nyilvántartás vezetése). A dokumentumokat az azokkal személy szerint érintettekkel – az õket érintõ részében – szó szerinti kivonatban a keletkezéstõl számított 8 napon belül ajánlott levél útján kell közölni. A Közgyûlés és az Elnökség döntéseinek nyilvánosságát a Szövetség honlapján történõ folyamatos (idõbeli korlát nélküli) megjelenítéssel, valamint a Szövetség székhelyén a döntés meghozatalától számított fél éven át történõ kifüggesztéssel kell biztosítani.

(3)       A dokumentumokat és a Szövetség mûködésével kapcsolatban keletkezett további iratokat (együttesen: közhasznúsági dokumentáció) a Szövetség székhelyén egy-egy eredeti példányban kell elhelyezni. A közhasznúsági dokumentációba – az igényének igazolt jelzését követõ 15 napon belül – az adat- és titokvédelmi szabályok megtartásával bárki betekinthet, és arról vagy annak egyes részeirõl saját költségére másolatot készíthet.

(4)       A (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen kell alkalmazni annak érdekében is, hogy a Szövetség szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános (hozzáférhetõ) legyen. E körben a tájékoztatási kötelezettség a Szövetség elnökét terheli.

(5)       Az 6.2 (1) d) pontja szerinti meghívót az ott megjelölt idõpontban, míg a közhasznúsági jelentés, a költségvetés és az éves beszámoló tárgyában hozott közgyûlési határozatokat – az azok keletkezésétõl számított 30 napon belül – a Szövetség elnöke a Szövetség internet-honlapján folyamatosan, míg a Magyar Nemzet címû napilapban egy alkalommal köteles nyilvánosságra hozni. A Szövetség mûködésének, szolgáltatásai igénybe vétele módjának és beszámolóinak nyilvánosságát a Szövetség honlapján történõ folyamatos (idõbeli korlát nélküli) megjelenítéssel, valamint a Szövetség székhelyén a vonatkozó döntés meghozatalától vagy beszámoló elfogadásától számított fél éven át történõ kifüggesztéssel kell biztosítani.

 

6/C.     A Szövetség gazdálkodása

(1)       A Szövetség bevételeibõl fedezi mûködési kiadásait. A Szövetség esetleges többlet-bevételeibõl elsõdlegesen a Szövetségi célkitûzések minél magasabb színvonalon történõ megvalósítását célzó fejlesztéseket kell finanszírozni.

(2)       A Szövetség a tagsági díjakat mint elsõdleges bevételeit, valamint az egyéb bevételeit az erre a célra nyitott külön bankszámlán kezeli.

(3)       A Szövetség másodlagosan, kizárólag a 2. fejezetben meghatározott céljai megvalósítása érdekében, a jelen alapszabály Mellékletében foglaltak szerint, valamint az Elnökség határozata alapján, kizárólag az 1.4/B d)-e) keretei között gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. E körben a gazdálkodás viszonyaira mint polgári jogviszonyokra a Khszt. és a Ptk., illetve az esetleges belsõ szabályzatokban és eseti szerzõdésekben rögzített megállapodások az irányadók.

 

  1. A Szövetség megszûnése

7.1       A Szövetség megszûnik, ha
–           a Közgyûlés a feloszlását elrendeli;
–           a Közgyûlés a más társadalmi szervezettel történõ egyesülését elhatározza;
–           az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszûnését megállapítja.

7.2       A Szövetség feloszlatása esetén e hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû célra kell fordítani. A Szövetség más módon történõ megszûnése esetén a hitelezõk kielégítése után vagyonáról a Közgyûlés dönt. Az ezzel kapcsolatos teendõk ellátása a felszámolók feladata. A vagyon felhasználásának módját valamennyi esetben a Magyar Nemzet címû napilapban nyilvánosságra kell hozni.

 

  1. Egyéb rendelkezések

8.1       A Szövetség mûködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

8.2       A Szövetség szervezetére és mûködésére, ideértve a Szövetség nyilvántartásának, felügyeletének és gazdálkodásának szabályait is, az Etv. rendelkezései és a további vonatkozó jogszabályok megfelelõen irányadók.

8.3       A jelen Alapszabály bármely módosítása a Fõvárosi Törvényszék jóváhagyó végzésével lép hatályba.

 

Kelt Budapesten, 2013. március 26-án

 

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdése e) pontjának elsõ fordulata szerint ellenjegyzem Budapesten, 2013. március 26-án:

 

Változásbejegyzési záradék:

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggõ eljárási szabályokról szóló 2011 évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdése alapján igazolom, hogy a fenti alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetû okirat elkészítésére az alapszabály

  • 1.2 és 1.3 pontjainak,
  • 1.4. pontja elsõ mondatának,
  • 1.4/A és 1.4/B pontjainak,
  • 3. pontja (5) bekezdésének
  • 1.4/C pontja számozásának,
  • 4.1, 4.2, 4.2a, 4.2b, 4.3, 4.4, 4.5 és 4.6 pontjainak,
  • 4.7 pontja (4) bekezdése elsõ mondatának,
  • 5.1 pontjának,
  • 5.4 és 5.5 pontja bevezetõ mondatának,
  • 5.5 pontja (2) bekezdésének,
  • 6.2 pontja (1) bekezdése g) alpontja negyedik fordulatának,
  • 6.2 pontja (2) bekezdése a) és c) alpontjainak, illetve d) alpontja tízedik fordulatának, valamint
  • 8.3 pontjának

változása adott okot. E változások az egységes szerkezetû alapszabály 2-27. alatti lábjegyzeteibõl egyértelmûen kitûnnek.

Budapest, 2013. március 26.

 

 

 

Melléklet
a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség által végezhetõ
 gazdasági tevékenységekrõl

a GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE (TEÁOR ’08.)szerint

 

58.14                  folyóirat, idõszaki kiadvány kiadása
71.12                  mérnöki tevékenység, mûszaki tanácsadás
71.20                  mûszaki vizsgálat, elemzés
72.19                  egyéb természettudományi mûszaki kutatás, fejlesztés
74.90                  máshova nem sorolt egyéb szakmai tudományos, mûszaki tevékenység
85.32                  szakmai középfokú oktatás
85.41                  felsõ szintû, nem felsõfokú oktatás
85.59                  máshova nem sorolt egyéb oktatás

* * *

– a módosításokkal egységes szerkezetben, a változások lábjegyzeti megjelölésével; az új szövegezésû rendelkezéseket normál írásmódú, aláhúzott betûtípus jelöli

– a rendelkezést hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés elsõ mondatát módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést beiktatta a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés számozását (jelölését) módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést beiktatta a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést beiktatta a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés elsõ mondatát módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést ­– a teljes pontot – ­hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés negyedik fordulatát módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés elsõ mondatát módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés elsõ mondatát módosította a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezés tízedik fordulatát hatályon kívül helyezte a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

– a rendelkezést beiktatta a Szövetség 2013. március 26-i közgyûlése

 

 

16/2014. sz. határozat: A MÉgKSZ Elnöksége a Szövetség Alapszabálya szerint kapott felhatalmazása alapján 2014 év január 1-tõl kezdõdõen az alábbi tagdíj kategóriákat, tagdíjakat és a kapcsolódó jogosultságokat állapítja meg:

KategóriaMegnevezésKategóriaÉves tagdíjJogosultság
1Egyesület
30 tagig
Rendes tag50 000 FtSzavazati jog- választhatóság
2Egyesület
30 tag felett
90 000 FtSzavazati jog- választhatóság
3Nagyvállalat 1.000 Mio Ft árbevétel felett290 000 FtSzavazati jog- választhatóság
4Kis- középvállalat120 000 FtSzavazati jog- választhatóság
5Költségvetési intézmény50 000 FtSzavazati jog- választhatóság
6Gazdálkodó szervezet, vállalkozásPártoló tagMegállapodás szerint
7Kamarák, oktatási IntézményekEgyüttmûködõ szervezet0 Ft
8Természetes személyekTiszteletbeli tag0 Ft

Elfogadja írásos szavazással a MÉgKSZ Elnöksége                        2014.02.05

Budapest, 2014. 02. 05.
MÉgKSZ Ügyvezetõ Elnökség